Hát, úgy néz ki, ovi témakörben már nem erőltetem meg magam... inkább belecsapok a közepébe...
Első szerelem viszonylag gyorsan kipipálva: RÉKA. Onnan lehet tudni, hogy itt többről van szó, mint egyszerű barátságról, hogy Réka nevét csak suttogva mondja ki, és olyan zavarva jön közben, hogy megzabálom. Két hétig beteg volt most ugye, de már alig várta, hogy hétfőn menjen, és Rékával találkozzon. Persze közben kiderült, hogy Réka is beteg volt.
Mumu legjobb barátja Fedor. Mumu annyira szereti Fedort, hogy a múltkor nekifutásból úgy megölelte, hogy nem sok hiányzott, hogy sebészet legyen a vége. Nagyon megijedtünk, mikor az óvónéni elmesélte, de azt mondta, semmi agresszió nincs a Brunoban, egyszerűen csak túl hevesen zárta karjai közé kis barátját. Még jó.
Mumu nagyon szeret oviba menni, mikor beteg volt, és otthon kellett maradni IPIvel (mostanába így hívja az apját), nagyon szomorú volt, hogy nem mehet.
Egyik reggel vittem az oviba, azt mondja nekem útközben:
-Nina, ugye ma megint itt alhatok?
-Hát persze.
Na erre egy akkora ölelést kaptam, mintha egy fél játékboltot vettem volna.
-De Nina, este mikor alhatok itt végre? És akkor hogy fürdünk?
Lelkesedésből nincs hiány.
A másik dolog a költözés. Mivel nekünk is ezzel telnek a napjaink, Mumu is ezzel foglalkozik nonstop. Minden 2. mondat így kezdődik:
-Amikor majd papánál lakunk...
Egyesével végigkérdezi a tárgyakat, hogy azt is visszük-e majd az új lakásba. Vagy éppen álmodozik, hogy a Mumu szobája biztos piros lesz, a konyha is piros lesz, és piros tévéje lesz. Hát, tévé az nemhogy piros nem lesz, de más színű sem :) A szoba sem lesz piros, a konyha sem, bármennyire is tudja mindenki, hogy Mumu a piros színeket szereti.
folyt.köv.
