Teljesen lázba hoznak minket az ünnepek. Első számú kedvenc az adventi kalendárium (ami pár napig akvárium volt Mumu szerint). Eddig alig tudtam felkelteni reggelente, ölbe kellett kihozni reggelizni, amit csukott szemmel fogyasztott el, na most ilyen problémák nincsenek. Reggel felpattan és rohan a kalendáriumhoz. Cukiság. Persze mint mindenki más, feldíszítettük a lakást, majd csinálok is képeket, imádja a csillagos lámpákat az ablakban, a télapó figurákat az üvegen, a gyertyákat és az adventi koszorút.... Délutánonként elsétálunk egy-egy karácsonyi vásárba is. Voltunk már a Vörösmarty téren többször is, bár ott nagy a tömeg, de szép. A Gozsdu udvarban is van egy kis vásár, oda is szeretünk elsétálni, sokféle karácsonyfa van sokféleképp feldíszítve... és van lángos is! Tegnap délután a Bazilikához mentünk. Első kérés volt, hogy menjünk be a Bazilikába. Nagyon tetszett neki, nem is gondoltam volna, tátott szájjal ment végig, minden érdekelte. Nagyon szeretne elmenni egy misére, azt mondta, így keresünk majd egy szép vasárnapi délelőttöt, és elmegyünk. Ha már ilyen kívánságai vannak, miért is ne? Kifelé menet találkoztunk a télapóval, aki megszólította Mumut. Bemutatkozás után megkérdezte a télapó, tudna-e énekelni egy télapó-váró dalt. Hát persze, és rázendített a Télapó itt van c. örökzöldre, de olyan szép tisztán és magabiztosan, hogy a második versszak után kisebb tömeg gyűlt össze körülöttünk, még egy kis tapsot is kapott!! Persze a télapó nagyon megdicsérte. Sajnos azt elfelejtettük megkérdezni, hogy akkor jön-e ma éjjel, de reméljük, javultak az esélyek ezzel a kis produkcióval.
