Mostanában így kezdődik minden második mondat. Bemegy a szobájába, leül egy könyvvel az ágyára, és mikor fél óra múlva benézek, mi ez a csönd, ezt kapom: Nina, komolyan mondom, menjél ki. Ja, és a wc-n ugyanez.

Nina, az nagyon unalmas lenne, ha holnap is ezt vacsoráznánk?

Na, hát múlt héten behívtak az óvónénik fogadóórára. Izgatottan vártam, mégis mi lehet majd a téma. Úgy kezdték, hogy észrevettem-e valamit a Bruno viselkedésén az elmúlt két hétben. Mondom nem, otthon mostanában kifejezetten jól viselkedik, megszokta az új lakást,…