Nem is tudom, hogy eddig miért nem írtam az Ipibankról. Pedig rá is érek, és már jó néhány hete létezik.
A sztori annyi, hogy volt a Mumunak egy csomó dugdosott, innen-onnan összeszedett ún. zsebpénze. Mivel megdolgoztatni a pénzért egy ötévest kicsit durva, de azért nem árt megtanítani arra, hogy a pénznek értéke van, gondolkodtunk Ipivel, hogyan tovább.
Ekkor született meg az Ipibank gondolata. Ipibank megőrzi és kamatoztatja (nem is rosszul) a pénzt hétről hétre, ha a kedves kuncsaft persze úgy kívánja. Márpedig úgy kívánja. Így Ipi majdnem minden héten ír egy átvételi elismervényt, majd Mumu nagybetűkkel beírja a naptárba a kifizetés napját. És persze nagyon várja. A kifizetés a berakott összeg plusz 10 százalék, de mindig van valamennyi bónusz is, amit jó viselkedéssel lehet elérni. Sajnos, többször előfordult már, hogy a bónuszt nem kapta meg a kedves ügyfél.
Íme az eheti:
A pénzről és annak megkereséséről még annyit, hogy vasárnap lemezbörzéztünk, és azt mondtuk a Mumunak, ha jön és segít, akkor 3 százalékot kap a végén. Azt mondta, 4-ért eljön. Na jó:)))) Mikor a végén megmondtuk neki hazafelé, mennyi pénzt kap, ujjongott, majd azt mondta, "de nem is csináltam semmit..."
Amúgy közös döntés alapján rollerre gyűjtünk.
